9 tévhit az ingyenes OKJ képzésekkel és szakképzésekkel kapcsolatban

Ha valaki továbbtanuláson gondolkodik, nem csak a főiskola vagy az egyetem jöhet szóba. Rengeteg szakmát lehet elsajátítani az OKJ-s képzéseken, vagy a 2021-től elérhető, új típusú szakképesítéseken és részszakképesítéseken.

Bár már egyre elterjedtebb ez a képzési forma, még mindig rengeteg tévhit terjeng az ingyenes okj képzésekkel kapcsolatban.

Szabó Andrea, a TanfolyamOKJ.hu tanfolyamkereső oldal munkatársa segít tisztázni a leggyakrabban felmerült kérdéseket.

1. tévhit: Minden OKJ-s képzés (vagy új típusú szakképzés, szakképesítés) ingyenes

Ez talán a leggyakrabban felmerülő tévhit.

Bár az állam 2015 óta valóban két OKJ-s bizonyítvány megszerzését biztosítja ingyenesen, ez nem azt jelenti, hogy minden OKJ-s képzés ingyenes lenne. Ugyanez a régi OKJ képzések mellett vonatkozik az új, 2021-től tanulható szakképzésekre, szakképesítésekre is.

Megkülönböztetünk tanfolyami rendszerű és iskolarendszerű képzéseket.

A tanfolyami rendszerű képzésekért fizetni kell, a tanfolyam díját a képzést szervező iskola határozza meg. Ezeknek a tanfolyamoknak az előnye, hogy rövidebb idő alatt elvégezhetőek, mint az iskolarendszerű képzések, és ütemezésük jobban igazodik az átlagos munkaidőhöz.

A felnőttképzésben, azaz tanfolyami formában induló OKJ ingyenesen NEM végezhető el, ugyanígy a felnőttképzésben induló szakképesítések, részszakképesítések sem.

Az iskolarendszerű képzések indulhatnak nappali, esti vagy levelező rendszerben. Az ingyenes képzések zömét a Szakképzési Centrumok alá tartozó iskolák indítják, illetve néhány egyházi és alapítványi iskola is szervez ingyenes képzéseket.

2. tévhit: Minden szakma tanulható ingyenes formában

Sajnos egyáltalán nem biztos, hogy a kiszemelt szakma ingyenes formában is tanulható. Az, hogy melyek a támogatott képzések, és melyek érhetőek el csak fizetős formában, az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. Az új, 2021-től elérhető képzésekről pedig itt tájékozódhatsz.

A Jegyzékben TK (tanfolyami képzés) jelzéssel ellátott szakmákat nem támogatja az állam.

3. tévhit: Korlátlan számban vesznek fel tanulókat az iskolák az ingyenes képzésekre

Egyes szakmák hiába államilag támogatottak, nem indulnak minden városban, és a képzésen a férőhelyek száma is korlátozott.

Az egyes szakmákra ingyenes képzésbe felvehető diákok számát az adott évre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés határozza meg.

4. tévhit: Minden OKJ-s képzéshez kell érettségi

Nem minden OKJ-s képzéshez szükséges érettségi. Rengeteg szakma már általános iskolai végzettséggel is elvégezhető.

A képzések neve melletti számok első két számjegye jelzi, milyen iskolai végzettséggel lehet elkezdeni az adott kurzust.

Érettségi nélkül a következő számokkal jelzett képzések kezdhetőek el:

21: semmilyen iskolai végzettség nem kell hozzá.

31: legalább a nyolc általános iskolai osztály elvégzése kell hozzá.

33: legalább a 10. évfolyam elvégzése kell hozzá.

2019. szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben. Az új jegyzékben már csak négyféle szintű képzés szerepel:

21: alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel.

31: alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre épül.

34: középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül.

54: emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött.

5. tévhit: A diploma megszerzése után már nem lehet ingyenes OKJ-s képzést vagy szakképzést végezni

Az első két szakképesítés megszerzése korhatártól függetlenül mindenkinek ingyenes – akkor is, ha a jelentkezőnek már van diplomája.

Az első OKJ ingyenes tehát a diplomások számára is, ugyanolyan feltételekkel, mint a diplomával nem rendelkezők számára. Sőt, a 2. OKJ-s szakképzést is elvégezheted ingyen, a felsőoktatásban megszerzett végzettség ezt nem befolyásolja.

25 éves kor felett azonban csak esti vagy levelező tagozatos, iskolarendszerű képzéseken lehet részt venni.

6. tévhit: Csak a nappali tagozatos képzések mellé jár diákigazolvány

Iskolarendszerű OKJ-s képzésben, szakképzésben az esti és levelező tagozatos diákoknak is jár a diákigazolvány.

Az estis diákigazolvány gyakorlatilag ugyanazokra a kedvezményekre jogosít fel, mint a nappalis, a levelező tagozatosok diákokra viszont más feltételek vonatkoznak.

A MÁV, a Volán és a BKK járataira nappali és esti tagozatos diákigazolvánnyal féláron lehet menetjegyet vásárolni, és 90 százalékos kedvezménnyel váltható tanulóbérlet a tanuló a lakó- vagy tartózkodási helye, illetve az iskolája között.

A levelezősök nem vásárolhatnak tanulóbérletet, viszont félárú menetjeggyel közlekedhetnek a lakóhelyük és az iskola között.

7. tévhit: Az ingyenes OKJ-s képzések és szakképzések folyamatosan indulnak

Az iskolarendszerű képzések szeptemberben, vagy – keresztféléves képzések esetében – februárban indulnak.

Más időpontban csak tanfolyami rendszerű képzésekre lehet jelentkezni.

8. tévhit: Ha nem fejezi be valaki az ingyenes OKJ-s képzést, vissza kell fizetnie a tanfolyam árát

Ha valaki abbahagyja a támogatott képzést, nem kell visszafizetnie a tanfolyam árát.

Az OKJ képzésekről a képzést indító iskola titkárságán tud kiiratkozni a tanuló. A kiiratkozáshoz maximum a személyes dokumentumokra lesz szükség (személyi igazolvány, lakcímkártya).

9. tévhit: Az OKJ-s képzésért, szakképzésért mindenképpen plusz pont jár a felvételin

Az OKJ-s bizonyítvány nem feltétlenül jelent plusz pontot a felvételin, hiszen az OKJ alapján adható többletpont több tényezőtől is függ.

54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésnek kell lennie, illetve csak szakirányú továbbtanulás esetén adható többletpont, ha a képzési terület intézményei úgy döntöttek, többletponttal honorálják az adott végzettséget.

Szabó Andrea, a TanfolyamOKJ.hu oktatási szakértője szerint a megfelelő képzések kiválasztásakor az ingyenesség mellett érdemes más szempontokat is figyelembe venni.

Például az iskola biztosít-e gyakorlati helyet vagy a tanfolyam után elhelyezkedési lehetőséget, milyen az intézmény felszereltsége, kik oktatnak a tanfolyamon.