Fitt test és friss elme – természetes agyserkentő módszerek tanuláshoz
Biztosan te is jártál már úgy többször tanulmányaid során, hogy kiiktattál minden zavaró tényezőt, mégis egyszerűen képtelen voltál megjegyezni az adott tananyagot.
Ez azt jelenti, hogy szellemileg vagy fizikailag nem voltál olyan állapotban, hogy megfelelően tudtál volna koncentrálni a megtanulandó anyag memorizálására.
Régóta keresed már azt az aranyat érő technikát, amivel sokkal könnyebben megy a tanulás? Szeretnéd, ha minél intenzívebben tudnál összpontosítani az anyagra?
A cikkünkből most megtudhatod, melyek azok a tevékenységek, ételek, italok, amelyek a leghatékonyabban támogatják a tanulási folyamatot.
Számos kísérlet kimutatta már, hogy a mozgás bizonyos esetekben jótékony hatással bír a tanulásra.
Javasolják például, hogy szellemi munka előtt mozogjunk 20 percet, mert ez növeli az agy teljesítőképességét, hiszen gyorsul a vérellátás, így több oxigén jut az agyunkba.
Persze azért ne merítsük ki magunkat teljesen, tehát nem 20 perc sprintelésről van itt szó, hanem mondjuk kocogásról, biciklizésről, de akár a séta is remek választásnak bizonyulhat.
A mozgás és tanulás kapcsolatáról egy holland egyetem kutatói készítettek egy érdekes tanulmányt. Azt vizsgálták, hogy a tanulás után végzett mozgás, befolyásolja-e a megjegyzett információk mennyiségét.
A kísérlet résztvevőit bizonyos információk memorizálása után 3 részre osztották. Az egyik csoport azonnal a tanulás után kezdett sportolni, a másik 4 órával később, a harmadik pedig egyáltalán nem.
Két nappal később pedig felmérték, hogy melyik csoport mennyi információra emlékszik a korábban megtanultakból. Az eredmény pedig azt mutatta, hogy azok, akik a tanulás után 4 órával mentek sportolni, sokkal több mindenre emlékeztek a két nappal azelőtt memorizált anyagból, mint azok, akik közvetlenül tanulás után mentek, vagy azok, akik egyáltalán nem is mozogtak utána.
Ez arra enged minket következtetni, hogy ha jól időzítjük a sportot, támogathatjuk a hosszútávó memóriánk hatékonyságát.
Ez persze nem azt jelenti, hogy csak és kizárólag ez az időpont a megfelelő, hiszen a hamarabb vagy a később végzett testmozgás is előnyös lehet a tanultak eszünkbe véséséhez.
Nem csak a mozgás, hanem az alvás is pozitívan befolyásolhatja a tanulási folyamatot.
Kutatások ugyanis azt bizonyítják, hogy a leghatékonyabban akkor marad meg az anyag a hosszútávú memóriánkban, ha tanulás után megyünk aludni, hiszen alvás során a rövid távú memóriából az információ átkerül a hosszú távú memóriába.
Ez persze nem azt jelenti, hogy álmosan kezdjünk neki a munkának, hanem azt, hogy a legjobb úgy időzíteni a tanulást, hogy utána már ne csináljunk mást, hanem amikor elfáradtunk, feküdjünk le aludni.
Bizonyos embereknek teljes csend és nyugalom kell ahhoz, hogy megfelelően koncentrálhassanak a tananyagra, egyeseket viszont kifejezetten idegesít a csend, és sokkal jobban megy a tanulás, ha zene szól a háttérben.
Persze nem az elmúlt 10 év kedvenc slágereit kell ilyenkor betenni, amit szinte álmunkból felkeltve is el tudunk énekelni, hanem valami olyat, ami nem vonja el a figyelmünket.
Egy kutatás szerint például az 50-80 ütem per perc sebességű dalok a legalkalmasabbak arra, hogy azokat hallgatva tanuljunk, mivel segítik agyunkat az új ismeretek elsajátításában. Ezek a dalok lehetnek pop vagy rock számok, illetve ha komolyzene kedvelők vagyunk, vagy csak zavar a dalszöveg, akkor a komolyzenét is sikerrel alkalmazhatjuk.
Mindez persze egyénfüggő, ha úgy érzed, hogy jobban megy a tanulás zene mellett, akkor érdemes kipróbálni, hogy az 50 és 80 ütem/perc sebességű dalok serkentik-e az agyadat, és még jobb teljesítményt eredményeznek-e.
Azt jól tudjuk, hogy agyunknak nagy szüksége van táplálékra ahhoz, hogy megfelelően működjön. Na de korántsem mindegy, hogy milyen táplálékra.
A következőkben megtudhatod, melyek azok az ételek, amelyek serkentőleg hatnak szürkeállományodra.
4.1. Hideg vízi tengeri halak
Azzal mindenki tisztában van, hogy a halhús nagyon egészséges, hiszen remek fehérjeforrás. A halaknak egy bizonyos csoportja, a hideg vízi tengeri halak azonban más miatt is kimondottan egészségesek, ez pedig az omega-3 zsírsav.
És hogy miért is agyserkentő az omega-3? Hát azért, mert ez a zsírsav jelenti az agyunk egyik legfontosabb táplálékát.
Rendkívül fontos szerepet játszanak az idegsejtek közötti kommunikációs folyamatban, így ha gondoskodunk a megfelelő bevitelről, akkor az omega-3 képes serkenteni a gondolkodást, és a koncentrációt.
Az omega-3 legjobb természetes forrása a pisztráng, tonhal, szardella, lazac, makréla, hering és a szardínia, valamint egyes olajos magvak, mint a lenmag, dió, pekándió, mogyoró, mandula.
4.2. Tojás
Ahogy lassan már minden fontos élelmiszerről, így a tojásról is kapunk pozitív és negatív információkat is.
Mindezeket félretéve azt el kell ismerni, hogy remek fehérjeforrás, emellett pedig számos vitamint és szervezetünk számára fontos anyagot tartalmaz.
Ilyen például a kolin is, ami miatt annyira nélkülözhetetlen a tojás az agy számára.
A kolin az acetilkolin előanyaga, amely egy neurotranszmitter, vagyis feladata, hogy kommunikáljon az izomsejtek és az idegsejtek között, emellett pedig részt vesz bizonyos sejtmegújító folyamatokban.
Ha megfelelő az acetilkolin szintje a szervezetben, akkor az pozitív hatással van a memóriára, gyorsabb lesz a gondolkodásunk nem csak most, de idősebb korban is.
Egyes tanulmányok szerint az Alzheimer-kór kockázatát is csökkenti.
4.3. Bogyós gyümölcsök
Az áfonya, az eper, a málna és a szeder kiváló természetes flavonoid források.
A flavonoidok olyan antioxidánsok, amelyek óvják agysejtjeinket és elősegítik a BDNF fehérje előállítását.
Ez a fehérje gátolja az agysejtek pusztulását, sőt elősegíti az újak létrejöttét, valamint a neuronok közötti kapcsolat kialakulását.
4.4. Avokádó
Az avokádó 70%-ban egyszeresen telítetlen zsírokat tartalmaz, amelyek a többszörösen telítetlen zsírsavak után a legjobb energiaforrásai a szervezetnek.
Nem csak az agy, hanem testünk más részein is kifejtik jótékony hatásaikat.
Ezek a zsírsavak elősegítik a szervezet acetilkolin termelését, amely, ahogy a tojásnál már említettük, a memóriára és a gondolkodásra van kiemelkedően pozitív hatással.
4.5. Étcsokoládé
Kutatások szerint a minimum 70% kakaótartalmú étcsokoládé rendkívül jó hatással van az emberi szervezetre.
A kakaóban található anyagok élénkítik az agy vérkeringését, ami segíti a koncentrációt.
Ezen kívül pedig nagymértékben tartalmaz a bogyós gyümölcsöknél már említett flavonoid vegyületeket is, amelyek fontos szerepet játszanak agysejtjeink védelmében.
Természetesen itt is kulcsszó a mértékletesség, hiszen az étcsokoládé kalóriatartalma is igen magas. Napi 3-5 kocka magas kakaótartalmú étcsoki azonban jótékony hatással bír.
4.6. Dió
A dió gazdag proteinben, többféle vitaminban és ásványi anyagban.
Ami miatt rendkívül jó hatással van agyunkra, az a kiemelkedő omega-3 zsírsav tartalma.
Ahogy arról már fentebb említést tettünk, ez a zsírsav agyunk egyik legfontosabb tápláléka, így az optimális agyműködéshez szükséges a megfelelő mennyiségű omega-3 bevitel.
Már napi néhány szem dióbél elfogyasztásával is rengeteget tehetünk agyunk frissességéért, és szervezetünk egészségéért.
Pár szemnél többet fogyasztani azonban nem érdemes, mert a diónak is elég magas a kalóriatartalma.
4.7. Zöld és fekete tea vs. kávé
A kávé régóta jól ismert serkentő ital a magas koffein tartalmának köszönhetően.
Gyorsan kifejti élénkítő hatását, de bizonyos idő elteltével hirtelen meg is szűnik ez az érzés. Emellett pedig fogyasztása fokozza a vizeletkiválasztást, így ha naponta több csésze kávét is iszunk, figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra.
Egy közepes erősségű espresso koffeintartalma egyébként olyan 100 mg körül mozog.
Ha egészségesebb és hosszabban ható élénkítőre vágyunk, akkor válasszuk inkább a fekete vagy a zöld teát.
Habár nem emeli meg olyan hirtelen a vérnyomást, mégis érdemes fogyasztani, hiszen a benne lévő koffein sokkal egyenletesebben szívódik fel, így a friss elme érzését tovább élvezhetjük.
Sőt, amíg a kávé lefekvés előtt kifejezetten negatívan befolyásolhatja a pihenést, addig a tea elősegíti a nyugodt, zavartalan alvást.
Átlagosan 2 dl fekete tea koffeintartalma kb. 50 mg, 2 dl zöld tea koffeintartalma pedig kb. 30 mg. Persze ez az adat merőben függ a tea fajtájától és az áztatási időtől is.
Ha teát nem csak elménk felpörgetése érdekében, hanem az egészségünkre gyakorolt jótékony hatása miatt is fogyasztanánk, akkor érdemesebb a zöld teát választani, hiszen tele van antioxidánsokkal, amelyek számtalan módon védik egészségünket.
Számos módszer, étel is ital segíthet abban, hogy frissen tartsd a tested és elmédet egyaránt, így pedig sokkal könnyebben veszed majd az akadályokat a tanulásban is.
Ne habozz kipróbálni a fent felsorolt dolgokat, hogy frissen és fitten ülhess le a tankönyvek elé.