Mi lesz azokkal, akiket idén nem vettek fel az egyetemre?
A ponthatárok kihirdetése után több lehetősége is van azoknak, akiket nem vettek fel idén egyik egyetemre vagy főiskolára sem, de mégis tanulni szeretnének. A lehetőségekről, és a szakképzés változásairól a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában Szabó Andreát, a TanfolyamOKJ.hu szakértőjét és Bihal Tamást, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási alelnökét kérdezték.
Itt kevesebb a minimum pontszám, mint az egyetemeken, a kétéves képzés végén pedig a sikeres záróvizsgával többletpontokat lehet szerezni a következő felvételi időszakban.
Így esélyesebbé válik a hallgató, hogy egy szakiránynak megfelelő alapszakra felvételt nyerjen.
A másik lehetőség az OKJ képzések világa, mely idén jelentős változásokon megy keresztül.
Az új szakképzési és felnőttképzési törvény értelmében sok szakmát már nem lehet tanfolyami keretek közt tanulni, csak iskolarendszerben. Az OKJ képzésekre 2020. december 31-ig lehet jelentkezni, és 2022 végéig be kell fejezni a megkezdett képzést.
Bihal Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási alelnöke elmondta, egy jó szakma felér egy diplomával, és egyre többen választják a szakképzést az egyetemek helyett.
Idén majdnem 10%-kal többen jelentkeztek szakképzésekre a tavalyihoz képest, és várhatóan ez a tendencia nőni fog.
Emellett megvan a lehetőség az átjárhatóságra a szakképzés és a felsőoktatás között. Ha valaki például technikusból mérnök szeretne lenni, az új rendszerben ezt könnyebb feltételekkel teheti majd meg.
Szabó Andrea, a TanfolyamOKJ.hu képzéskereső oldal szakértője elmondta, sokan egyetemi végzettséggel vágnak bele egy OKJ képzésnek, vagy épp egy szakma megszerzése után jelentkeznek a felsőoktatásba.
Az Országos Képzési Jegyzéket a Szakmajegyzék váltja fel.
Szabó Andrea szerint nagy hiányossága az új rendszernek, hogy kevés szó esik a felnőttképzésről, és arról, hogy mi lesz azokkal, akik 2020 után szeretnének rövidebb képzésben részt venni.
Több szakma is kikerült a Szakmajegyzékből, főleg azok melyek tanfolyami formában voltak elsajátíthatók, például a Targoncavezető, Személy- és vagyonőr, Ingatlanközvetítő.
„A legújabb információk szerint azok a képzések, melyek nem kerültek be a Szakmajegyzékbe, továbbra is oktathatóak lesznek valamilyen formában, de ennek nincsenek meg a kialakított feltételei, csak részinformációkkal rendelkezünk. Az már biztos, hogy nem lesz újabb szakmajegyzék a kimaradt szakmáknak, ugyanakkor a végzettséget csak akkreditált külső vizsgahelyszínen lehet majd megszerezni, melyről államilag elismert tanúsítványt kapnak majd a sikeresen vizsgázók.”– nyilatkozta Szabó Andrea.
Bihal Tamás szerint az új rendszer nem szűkít, széles marad a szakmát tanulók számára a választási lehetőség, hiszen a felnőttképzés területén az Európai átlag alatt teljesítünk, a Skandináv országokhoz képest a felnőttek alig egyharmada vesz részt felnőttképzésben, éppen ezért szükség van annak megerősítésére.
A cél, hogy minimum megduplázzák a felnőttképzésben tanulók jelenlegi létszámát. Ugyanakkor elismerte, hogy főként a felnőttképzés területén szükség van még pontosításra.
Szabó Andrea kiemelte, a felnőttképzők részéről bizonytalanság van az új rendszerrel kapcsolatban, hiszen nem egyértelműek az új szabályozások, képzők nem tudják jelenleg, milyen képzéseket indíthatnak jövőre. Emiatt sok felnőttképző várhatóan megszünteti majd a tevékenységét.
A megkötött tanulószerződések alapján jelenleg a kereskedelmi, ipari, szépészeti és idegenforgalmi szakmák népszerűek, így a jelentkezések követik a gazdasági igényeket.
Bihal Tamás elmondta, nincs különbség aközött, hogy hogyan ítélik meg a munkaerőpiacon a felnőttképzésben és az iskolarendszerű képzésben végzett munkavállalókat. Elsősorban a tényleges tudás, kompetenciákat és megszerzett gyakorlatot veszik figyelembe a cégek.
„Nyilván más az előnye egy szakképzett fiatalnak, aki 18-20 évesen kerül a munka világába, és más egy 30-35 évesnek, aki kellő tapasztalattal és kompetenciákkal rendelkezik.” – nyilatkozta.
A teljes beszélgetés itt érhető el.