„Barátság és szeretet, egyik mint a másik, pálinkával együtt egészségre válik!”

A pálinka igen kedvelt ital, és elismert hungaricum. A gyümölcspálinka gyártó OKJ tanfolyam tehát egy komoly, több száz éves hagyomány továbbéltetésében segít.

A pálinkafőzés nem pusztán alkoholgyártás és -fogyasztás, hanem több annál: része az országimázsnak. Ugyan az egyes évjáratok esetében a minőség eltérhet, de viszonylag mégis tartható az egyenletes minőség.

Ismered az eredetvédett pálinkákat? Ilyen például a szatmári szilvapálinka, a kecskeméti barackpálinka, a szabolcsi almapálinka, a gönci barackpálinka , az újfehértói meggypálinka, és a törkölypálinka.

Ha igazán különleges pálinkára vágysz, kóstold meg az alábbi vadgyümölcspálinkák valamelyikét: vadalma-, vadcseresznye-, vadkörte-, bodza-, csipkebogyó-, kökény-, sompálinka.

Tudtad? A pálinka a 15. században bukkant fel Magyarországon. Ekkoriban kizárólag a gabonaalapú szeszes italokat keresztelték el így. A gyümölcs-, illetve borpárlat neve pedig égettbor volt. Valószínű ekkor indult hódító útjára a „Pálinkás jó reggelt” kifejezés is.  Disznóvágáskor, aratáskor szinte kötelező volt fogyasztani.

A népi gyógyászatban gyógyszerként is alkalmazzák: sebek fertőtlenítéséhez, gyomorpanaszokra, köhögésre, fogfájásra, és magas vérnyomás kezeléséhez.

A kezdetekben még pálinkának nevezték a valódi gyümölcsből készült párlatot, a finomszesz alapú kommerszet, és a félnemes pálinkát is. Az új Magyar Élelmiszerkönyv szerint a pálinka az az ital, melyet „kizárólag friss, magozott vagy mag nélküli gyümölcs vagy a gyümölcs mustjának alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek”.

A pálinka a fiatalok kedvenc itala. Ők nem csak a klasszikus szilva, körte és barackpálinkát kedvelik, hanem az eper, málna, és szeder ízűeket is.

Tipp: A pálinka aromája 18 fokosan, azaz szobahőmérsékleten bontakozik ki. A jó pálinkát lassan kortyolva kell meginni, hiszen csak így lehet igazán élvezni a gyümölcsaromákat.

Szerezz komoly tudást a gyümölcspálinka-gyártással kapcsolatban!