Hogyan nyissunk borászatot? – Útmutató 8 lépésben

Hosszútávú terveid között szerepel, hogy borászatot nyiss?

Minél előbb szeretnél elkezdeni egy Szőlész-Borász OKJ képzést, hogy belevághass a dologba?

Akkor ez a cikk sok hasznos információt tartalmaz a számodra, hiszen összeszedtük, mi minden szükséges ahhoz, hogy valaki egy borászat működtetésébe kezdjen.

A kérelmek és engedélyek szövevényes világában nem árt tudni, hogy mire számíthatunk saját vállalkozásunk beindításakor.

Hazánkban a bortermelés és árusítás egy meglehetősen szigorúan szabályozott terület, éppen ezért nagyon oda kell figyelnünk, hogy minden feltételnek megfeleljünk.

1. Telepítési engedély

Természetesen a borász tanfolyamon is minden részletet elmondanak az engedélyekről, de útmutatónkban is kitérünk erre:

Elég egyértelmű, hogy ha valaki bortermelővé szeretne válni, annak szüksége lesz nagy mennyiségű szőlőre is. Szőlőt pedig kétféleképpen szerezhet az ember, vagy felvásárol ültetvényeket, vagy pedig saját maga telepíti.

Ha valaki a telepítés mellett dönt, azt érdemes tudnia, hogy a földművelésügyi miniszter évente meghatározza, mekkora nagyságú az a földterület, amely az új telepítések számára felhasználható. Ez tehát azt jelenti, hogy nem ültethetünk be szőlővel annyi területet, amennyit csak akarunk.

Ha tehát szőlőt telepítenénk, ahhoz először is szükségünk van egy telepítési engedélyre, így tehát be kell nyújtanunk egy új telepítési engedély iránti kérelmet az illetékes hegybíróhoz. A hegybíró egyébként az a személy, aki a hegyközségben – amelyről még lesz szó a következőkben – a közigazgatási hatósági ügyek intézéséért felelős.

2. Hegyközségi tagság

A hegyközség képezi a magyar bortermelés szervezetének alapegységét, amelynek tagjai egyes települések bortermelői.

Feladata pedig, hogy védve a minőségi bortermelést szervezze a felügyelete alá tartozó települések termelését és kereskedelmét.

A hegyközségi törvény értelmében azoknak, akik szőlész-borász tevékenységet végeznek, csatlakozniuk kell a hegyközséghez. Miután létrejött a tagsági viszony, és téged, mint termelőt, vagy a cégedet nyilvántartásba vették, kiállítanak egy gazdasági aktaszámot, amelyre ezután mindig szükség lesz, ha a borászattal kapcsolatban kell valamilyen ügyet intézni.

Maga az akta minden olyan fontos információt tartalmaz, amely a szőlészeti és borászati tevékenységeddel kapcsolatos, így például adatokat a szőlőterületről, a borászati berendezésekről és eszközökről.

3. Borászati üzem

Nos, egy borászathoz nem elég, ha van az embernek egy hatalmas szőlőültetvénye, hiszen valahol fel is kell dolgozni azt a rengeteg gyümölcsöt.

Éppen ezért a Bortörvény, azaz a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény kimondja, hogy aki árutermelési céllal akar előállítani, tárolni, kezelni, kiszerelni borászati termékeket, annak rendelkeznie kell egy olyan pincészettel, amelyet a hegyközség nyilvántartásba vett, és a NÉBIH engedélyezett.

A pincének tehát meg kell felelnie bizonyos higiéniai és egyéb elvárásoknak.

Ezeket az előírásokat a Bortörvényben illetve a 25/2010 (III. 19.) FVM rendeletben részletesen taglalják.

Habár nem célja az embernek, de elsunnyogni nem lehet a dolgot, ugyanis a NÉBIH helyszíni szemle során ellenőrzi, hogy a pince minden szempontból megfelel-e az előírásoknak. Ha mindent rendben találnak, akkor megkapjuk a borászati üzemengedélyt.

Ha egyelőre túl sok számodra ez az infó, ne aggódj, a szőlész-borász tanfolyamon részletesen elmagyaráznak minden lépést az oktatók.

4. VPID szám

Az engedélyek és azonosító számok sorának még koránt sincs vége.

Mivel a borászati termékek jövedéki terméknek minősülnek, így a jövedéki szabályokat is be kell tartanunk.

A szabályozás szerint pedig bort előállítani, tárolni és azzal kereskedni csak az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedéllyel lehet. Így hát utunk következő állomása a vámhatósághoz vezet.

Itt először VPID számot, vagyis vámazonosító számot kell kérvényeznünk, majd ha ezzel megvagyunk, beadhatjuk az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmünket.

Jövedéki terméket ugyanis csak adóraktárban lehet előállítani és tárolni, a bor adóraktári előállításához pedig egyszerűsített adóraktári engedélyre van szükség. Azt még egyébként érdemes tudni, hogy a bor jövedéki adómértéke nulla Ft.

5. Eredetvédelem

Minden ország büszkélkedhet olyan termékekkel, amelynek már a neve hallatán is tudja minden ember, hogy melyik nemzet keze munkája.

Ahhoz viszont, hogy ezek a termékek törvényileg is annak a bizonyos országnak az örökségei legyenek, le kell őket védetni.

Nincs ez másképp a borok esetében sem. Nagyon sok olyan nemzet van, ahol elsőrangú borokat termelnek. Magyarország sem szégyenkezhet, elég csak a méltán világhírű Tokaji borvidék nedűire gondolni.

A boltok polcain található borok nagy része eredetvédelemmel rendelkezik, így a címkére tekintve a laikus, borokhoz kevésbé értő emberek is tudják, hogy arról a konkrét magyar borvidékről származó minőségi bort kortyolgatják éppen.

A borok eredetvédelem szempontjából két csoportra oszthatók.

Az egyik csoportot alkotják az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok (OEM), a másikat pedig az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok (OFJ).

Az OEM jelzésű termékek esetében a termelés, a feldolgozás és az előállítás összes munkafolyamatát az adott vidéken végzik, az OFJ termékek esetén viszont elég, ha a termelés, feldolgozás vagy előállítás csak egy részfolyamata köthető az adott földrajzi területhez.

A borász képzésen nemcsak a borkészítés mikéntjét, de az eredetvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat is megtanulhatod.

Az oltalom alatt álló termékek rendelkeznek termékleírással is.

Ez a borok szempontjából azt jelenti, hogy az adott borvidéken termelhető borfajtákhoz készítettek egy leírást, amelynek előírásait be kell tartani ahhoz, hogy a mi borunk is megkapja az OEM jelzést.

Ez a leírás tartalmazza, az adott területen engedélyezett szőlőfajtákat, a szőlőtermesztés szabályait, a borkészítés során kötelezően alkalmazandó illetve a nem engedélyezett borászati eljárásokat, sőt az adott borfajta érzékszervi jellemzőit és analitikai előírásait is.

Mindemellett pedig pontosan körülhatárolja az adott borvidék területét.

6. Származási bizonyítvány

A Bortörvény szerint borászati termék csak származási bizonyítvánnyal rendelkező szőlőből, mustból vagy borból állítható elő.

Ez azt jelenti tehát, hogy a szőlőnek és magának a bornak is rendelkeznie kell származási bizonyítvánnyal.

Ezt az igazolást külön kell kérvényezni a helyileg illetékes hegybírónál a megfelelő nyomtatványok kitöltése után. Bizonyos szőlőfajták esetében a származási bizonyítvány kiadásának feltétele a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv is.

Ez a dokumentum igazolja a bor illetve a borszőlő származási helyét, a borszőlő fajtáját, a termést, az alkoholtartalmat, az évjáratot, valamint azt is, hogy a bor oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkezik-e.

7. Forgalomba hozatali engedély

Már csak egy lépés választ el minket attól, hogy az általunk termelt kitűnő minőségű bort a boltok polcain láthassuk.

Ez pedig nem más, mint a forgalomba hozatali engedély megszerzése.

Jogszabály írja elő, hogy az eredetvédett borokat analitikai és érzékszervi vizsgálatoknak kell alávetni, még mielőtt forgalomba hozhatják.

Itt játszik nagyon fontos szerepet a már említett termékleírás, hiszen a bornak meg kell felelnie az ebben a dokumentumban rögzített követelményeknek.

A vizsgálatok elvégzése szintén a NÉBIH hatáskörébe tartozik, amelyhez a termelőnek természetesen elegendő mennyiségű mintát kell biztosítania. A mintavételnek is van egy előírt menete, de ezt a részt most nem boncolgatjuk tovább.

Ha minden rendben ment, és a NÉBIH-től azt az eredményt kapjuk, hogy a bor minden kritériumnak megfelelt, akkor kiállítják a forgalomba hozatali engedélyt.

8. Árusítás

Mindezek után nincs is más dolgunk, mint forgalmazókat keresni.

Persze a nagy élelmiszer láncokhoz nem egyszerű bekerülni, hiszen ott hatalmas tételek beszállításáról van szó.

Kisebb borszaküzletek azonban jócskán akadnak itthon, ahol nem támasztanak olyan teljesíthetetlen követelményeket az induló borászati vállalkozások elé.

A másik lehetőség, amelynek igazából ma már az első lépések között kellene szerepelnie, az a saját webshop.

Jól célzott online marketinggel termékeinket rövid időn belül be tudjuk juttatni a köztudatba.

Arról nem is beszélve, hogy borkedvelő nemzetként a jó idő beálltával megkezdődik a borfesztiválok és egyéb gasztronómiához kapcsolódó rendezvények szezonja, ahol remek lehetőségünk adódhat reklámozni termékeinket.

Nem kevés ügyintézéssel és engedélyek garmadájával jár egy borászat elindítása, de ha jobban belegondolunk, a minőség megköveteli azt, hogy bizonyítsuk, a mi borunk minden előírásnak és elvárásnak eleget tesz, így megérdemli, hogy bekerüljön az eredetvédett termékek közé.

És ha csak így tudjuk bizonyítani a borunk minőségét, akkor sajnos követni kell a szabályokat.

Ha vállalod mindezt álmod elérése érdekében, akkor először is jelentkezz egy Szőlész-Borász OKJ tanfolyamra, ahol nem csak a szakma fortélyaival ismerkedhetsz meg, de az adminisztrációs folyamatokban és a vállalkozás működtetésében is segítséget kapsz majd.

Nálunk már 10 hónap alatt is kitanulhatod a szakmát a rugalmas időbeosztásnak köszönhetően akár munka mellett is.

Ne várj tovább, indítsd be minél előbb saját borászatodat.