
Bérszámfejtő vagyok! Interjú egy bérügyintézővel
Minden bizonnyal számos lehetőség adódhat arra az életben, hogy kicsit közelebbről is megismerj egy szakmát.
De az egyik leginkább izgalmas módja az, ha olyan szakemberrel van alkalmad beszélgetni, aki egyszer már elvégzett egy ilyen tanfolyamot.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy volt alkalmam találkozni egy bérügyintézővel és feltehettem neki a kérdéseimet, ami talán téged is foglalkoztat, ha erre a pályára készülsz.
Mit csinál egy bérügyintéző?
Mutasd be magad, kérlek néhány mondatban.
Anikó vagyok, eredetileg informatika-könyvtár és magyar tanár szakon végeztem az Eötvös Loránd Egyetem főiskolai karán. Ez volt a kiindulási pont, de ma már pénzügyi ügyintéző, mérlegképes könyvelő valamint bér- és TB ügyintézői végzettséggel is rendelkezem.
Egyébként egy könyvelő és bérszámfejtő szoftvereket fejlesztő és forgalmazó hazai középvállalkozás munkatársa vagyok.
Akkor, ha jól értem elég nagy kanyart írtál le, mire kikötöttél a jelenlegi helyeden?
Pontosan. Közgazdasági szakközépiskolában számvitel szakon érettségiztem, majd a főiskolát követően sokat gondolkodtam, míg végül a pénzügyi terület mellett tettem le a voksomat.
Bár ez már jó néhány éve volt, de már akkor is nagyon vonzó lehetőségeket kínált az OKJ tanfolyamok világa.
Mindig is bérügyintéző akartál lenni?
Akkor még nem alakult ez ki egészen pontosan. Annyit tudtam, hogy pénzügyi területen akarok dolgozni, matematikából, közgazdaságtanból és számvitelből is elég jó eredményeim voltak a szakközépiskolában.
Csak akkor még erősebben élt bennem, hogy szívesebben foglalkoznék irodalommal valamilyen formában.
Hogy történt?
Nem is tudom, imádtam olvasni, csak úgy faltam a regényeket és talán a költészet varázsa is magával ragadott valamelyest. A tinédzserkori dackorszak és lázadás is szerepet játszott talán abban, hogy az irodalom mellett tettem le ideiglenesen a voksomat.
Megbántad az akkori döntésedet?
Igen is, meg nem is. Nem tudok egyértelműen válaszolni.
Azt kicsit sem bánom, hogy van egy diplomám, hogy sokat foglalkozhattam Shakespeare műveivel, és kellemes éveket töltöttem el a főiskolán. A mai karrierem szempontjából viszont abszolút mellékvágány volt.

Ma már biztosan más kart és más szakot választanék.
De ezért jó, hogy van az OKJ, mert így volt esélyem váltani.
Dolgoztál közben valahol vagy azt a teljes évet a tanulásnak szentelted?
Mindig dolgoztam, tulajdonképpen már a középiskola alatt is. Tipikus diákmunkákat végeztem ekkoriban: szórólapozás, újságkihordás, ilyesmi.
A főiskola alatt egy telefontársaság alkalmazottja voltam, de tulajdonképpen még ez is bőven a diákmunkák kategóriájába volt sorolható.
A tanári diplomám megszerzését követően egy bankban helyezkedtem el, de olyan munkakörben persze, ami nem igényelt szakirányú végzettséget.
Hogyan eveztél hirtelen a pénzügyek területére?
Mire a főiskolai diplomámat megszereztem valahogy mégsem volt kedvem a pedagógusi hivatáshoz. Mind az akkori pedagógusi fizetések, mind maga a tanári pálya kevésbé volt vonzó számomra, mint a középiskolás éveim alatt.
Tulajdonképpen ezért gondoltam meg magam, és választottam egészen más foglalkozást.
Nem volt nehéz a váltás?
Nagyon szerettem az említett első igazi munkahelyemen dolgozni, mert remek volt a hangulat, és kiválóak a kollégák.
Nagyjából 2015-re azonban megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy mégsem ezt akarom csinálni örökké. Időközben kedves kollégáim is máshova igazoltak, így időszerűnek tűnt a változtatás.
De akkor ez még mindig nem a bérügyintézés világa volt, ha jól gondolom…
Nem egészen. Egy darabig maradtam még, amíg elkezdtem az új tanulmányaimat.
Eredetileg a mérlegképes könyvelőként képzeltem el magam. Ennek azonban előfeltétele volt egy másik tanfolyam, a pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam elvégzése.
Elsőként ebbe vágtam bele, amelyet kilenc hónapnyi tanulás után sikeresen abszolváltam. Ezt követően jöhetett a nagyobb falat, a mérlegképes könyvelői tanfolyam.
Ezzel párhuzamosan kerested az új állást?
Pontosan így történt. Nem voltam egészen biztos abban, hogy mit akarok csinálni, de azért körülbelül már volt arról fogalmam, hogy mivel is foglalkoznék szívesen.
Elég sok helyre adtam be pályázatot, de már nyilván kijelölte az irányt az, hogy folyamatban volt a mérlegképes könyvelői tanfolyam elvégzése.
Mi alapján döntöttél mégis?
Mai fejjel visszagondolva szinte már vicces is a dolog.
Tudod az úgy volt, hogy akkoriban én Pest megyében éltem, a szüleimnél laktam és onnan jártam be dolgozni nap, mint nap Budapestre. Az első munkahelyem pedig sokáig a város másik végén volt, így minden reggel két-három órát utaztam a munkahelyemig, ledolgoztam a napi nyolc órámat (vagy mikor mennyit) és újabb két-három óra buszozás haza.
Ez teljesen kimerített és leszívta minden energiámat. Eldöntöttem, hogy ilyet soha többé.
Nem mondod, hogy ez határozta meg a döntésedet?
De igen. A választott cég elég közel volt az otthonomhoz, így egyből lecsaptam a lehetőségre. Egy elbeszélgetés és komoly felvételi vizsga után el is nyertem a pozíciót.
A közlekedés is egyből kényelmesebb lett, főleg azt követően, hogy kaptam szolgálati autót, amivel huszonöt perc alatt otthon voltam, persze csak ha nem volt közlekedési dugó.
Mivel foglalkoztál akkoriban?
A cég alapvető profilja az, hogy ügyviteli, könyvelői és bérszámfejtői szoftvereket, számítógépes programokat fejleszt és forgalmaz. Nyilván van még egy csomó tevékenység a cégen belül, de gyakorlatilag ezek a legfontosabbak.
Én az ügyfélszolgálat munkatársa lettem, amelynek legfontosabb szerepe, hogy segíti ügyfeleit a már megvásárolt programok használatában.
Itt már belekóstolhattam a könyvelés és a bérügyintézés világába, mivel ügyfeleink ezeket a programokat vásárolják a leggyakrabban és ha kérdésük volt, akkor az hozzánk futott be.
Ma is ezzel foglalkozol?
Nem, azóta már sikerült továbblépnem a cégen belül. Amikor már elég jól ismertem a könyvelői programunkat, tagja lehettem a kereskedelmet támogató szakértői csapatnak.
A feladat sokrétű, de ami most a témába vág az elsősorban az, hogy én mutatom be, majd tanítom meg a programjaink használatát az új vásárlóknak, akik még sosem találkoztak vele.
Ezen felül a már meglévő ügyfeleinkkel folyamatosan tartom a kapcsolatot, amennyiben bármilyen szakmai vagy könyveléstechnikai kérdésük vagy problémájuk volt, azt segítettem megoldani.
Itt fedezted fel magadnak a bérügyintézői tanfolyamot is?
Mondjuk inkább úgy, hogy így kerültem először kapcsolatba vele. A kifejezett érdeklődés talán egy kicsit később jött. A bérszámfejtő programhoz voltak külön szakértőink, akik száma szép lassan megfogyatkozott.
Ekkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy mélyebben is bele kellene ásnom magamat a témába, mert jól jöhet ez még.
Volt konkrét terved is, hogy miért is vágsz bele ebbe a tanfolyamba?
Tulajdonképpen igen. A bérszámfejtés egy komoly terület, amelyhez úgy éreztem, hogy kell egy szakmai végzettség.
Nekem alapvetően jó tapasztalataim voltak már korábban is az OKJ tanfolyamokkal kapcsolatban, ezért nem volt különösebben nehéz a döntés.
Olvasóinkat egészen biztosan érdekli, hogy milyen egy ilyen tanfolyam belülről. Hol bukkantál rá egyáltalán a lehetőségre? Hogy kell elképzelni például a jelentkezést?
A jelentkezés a legtöbb iskola esetében online működik. Ezt követően persze szükséges a személyes beiratkozás is, ahol bemutatjuk a végzettségeinket igazoló bizonyítványokat, kitöltünk minden szükséges iratot és megkötjük a felnőttképzési szerződést is.
A három OKJ-s tanfolyamot három különböző iskolában végeztem, így van összehasonlítási alapom.
Mindhárom alkalommal interneten keresgéltem és hasonlítottam össze az iskolákat, a nyújtott szolgáltatásokat és az árakat is természetesen.

Az oktatók is rendkívül fontosak, szerencsére az internet világában már meg tudjuk nézni a tanárok szakmai életútját, szakterületét, akár a publikált könyveit.
Hogy sikerült az első napod? Volt-e valami emlékezetes?
A tanfolyamon az első nap mindig nagyon izgalmas, várakozásokkal teli. Itt ismerjük meg a tanárunkat, a diáktársainkat és megtudunk minden szükséges információt.
Mi volt a tanfolyam menete? Milyen időközönként voltak előadások? Rendszeresen jártál az órákra?
Mivel a tanfolyamokat munka mellett végeztem, így számomra csak a szombati oktatási nap jöhetett szóba. Minden szombaton volt tanítás 8:30-tól 16 óráig.
Így igazából a hétvégéből egy nap teljesen kiesett, a másik nap pedig a tanulásé volt, hiszen a legtöbb alkalommal kaptunk házi feladatot, amelyet következő szombatra meg kellett csinálnunk.
Minden órán részt vettem, ez nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük a tananyagot és a tanfolyam végén sikeres vizsgát tehessünk.
Hogy nézett ki egy oktatási nap? Mi történt tulajdonképpen egy órán?
A bérügyintézői oktatások tematikusan zajlanak, több alkalommal egymás után ugyanazt a „tantárgyat” tanuljuk, majd ezt követően modulzáró vizsgán teszünk számot tudásunkról.
Mondanál néhány szót a tanfolyam tananyagáról? Nem kell, hogy nagyon szakmai legyen, csak hogy a tanfolyam előtt állók el tudják képzelni, hogy mi vár rájuk.
Több témakör van, ezek egymásra épülő anyagok.
A tanfolyamot a Munkaerő gazdálkodás témakörével kezdtük, ami a Munka törvénykönyvén alapul. Ezt követte az első modulzáró vizsga.
A második témakör a Bérügyi szakfeladatok ellátása, ez már inkább gyakorlati képzés, szakmai feladatokkal és gépi bérszámfejtéssel fűszerezve.
Modulzáró vizsgát követően mehettünk a Bérszámfejtő OKJ szakmai vizsgára.
De ha jól tudom, akkor a TB ügyintézői végzettséged is van.
Igen, kombinált képzést végeztem. Ez azt jelenti, hogy a bérszámfejtés mellett a társadalombiztosítási ügyintéző képzést is magában foglalta.
A társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása témakör volt a legnehezebb, hiszen itt már a táppénzszámfejtés minden esetét végigvettük, kiszámoltuk, majd programban is rögzítettük.
Tehát a képzés végére nemcsak szakmailag voltunk felkészültek, hanem egy bérszámfejtő program használatát is elsajátítottuk.
Mire volt szükség elsősorban a felkészüléshez? Tankönyv, órai jegyzet esetleg valami más?
A legfontosabb a tanfolyam óráin való aktív részvétel volt, a tanárunktól minden szükséges információt megkaptunk.
Természetesen voltak szakkönyvek, amelyek segítettek a felkészülésben, de ezek inkább csak kiegészítették az órai anyagot. Csak tankkönyvből nagyon nehéz lett volna felkészülni a vizsgákra.
Gyakorlati feladatok, példamegoldás mennyire volt hangsúlyos? Sokat gyakoroltál?
Igen, a szakma szépsége a folyamatos számolás és példamegoldás. A tanfolyamon rengeteg példát oldottunk meg, de az otthoni gyakorlás elengedhetetlen a sikeres vizsga letételéhez.
Mennyi időt vett igénybe a vizsgákra való felkészülés?
Amennyiben óráról órára folyamatosan készülsz, akkor külön a gyakorlati vizsgára már nem kell annyira sokat tanulni, hiszen mire oda jutunk, már a kisujjunkban van a feladatmegoldás.
Természetesen a szóbeli vizsgára a tételeket is meg kellett tanulni rendesen.

Milyen volt a vizsga? Írásbeli vagy szóbeli? Hogyan kell ezt elképzelni?
A komplex szakmai vizsga három részből áll.
Van egy írásbeli rész, itt elméleti és gyakorlati példák is vannak.
A gyakorlati részen bérszámfejtő programon kell a vizsgát elvégezni, igazából egy havi teljeskörű bérszámfejtés és a bevallások elkészítése a feladat.
Ugyanaz, mintha élesben bérügyintézőként dolgoznál egy cégnél, annyi különbséggel, hogy csupán 2-3 dolgozót kell számfejteni, náluk viszont minden példa előfordul.
Ezek szerint van szóbeli rész is?
Igen, amennyiben ezt a két vizsgarészt sikeresen elvégeztük, akkor mehetünk a szóbeli vizsgára.
A szóbeli szerintem minden tanfolyamon ugyanúgy néz ki. Van 20-30 tétel, amelyből húzol egyet, kidolgozod, majd számot adsz tudásodról a szakmai bizottság előtt.
Mennyire találtad nehéznek a követelményeket? Milyen volt például a bukási arány?
A mérlegképes könyvelői tanfolyamhoz képest nem volt nehéz. Megvoltak a követelmények, de aki alaposan felkészült, annak nem volt félnivalója. A bukási arány is minimális volt.
Tudtatok egymásnak segíteni?
Igen, elég sokat segítettünk egymásnak, a szóbeli tételek kidolgozását például felosztottuk egymás között, így mindenkinek csak 1-2 tétel jutott.
Természetesen, ha valaki nem tudott részt venni a tanfolyam egyik napján, akkor megosztottuk vele az órai anyagot, hogy ne maradjon le.
Hogy látod, mennyire könnyű elhelyezkedni bérügyintézői végzettséggel? Milyen lehetőségek vannak egyáltalán a pályán? És talán egy nem kevésbé elhanyagolható kérdés a végére: mennyit lehet ezzel keresni?
Véleményem szerint elég könnyű elhelyezkedni kezdő bérszámfejtőként és a fizetésre sem lesz panasz.
Én úgy tippelném, hogy bruttó 300-400 ezer forint körüli fizetés egyáltalán nem irreális, de munkáltatótól is függ, a határ a csillagos ég.
Akár kezdőként is?
Így van, a munkáltatók egyébként jobban is szeretik azokat a jelentkezőket, akik frissen kerültek ki az iskolapadból, hiszen friss tudásuk van.
A törvény és az elszámolási lehetőségek évről évre változnak, emiatt nagyon fontos ebben a szakmában a naprakész tudás, a folyamatos önképzés.
Azt hiszem sikerült választ kapnunk a legfontosabb kérdésekre. Nagyon szépen köszönöm a segítséget és a beszélgetést.
Igazán nincs mit, nagyon szívesen.